Anyaság = jó buli? – Fanni vallomása az első évről

Szia Fanni! Mesélnél egy kicsit magadról?
Ki vagy te a mindennapokban? Mivel foglalkozol, mi tölt fel, mi az, ami igazán te vagy? ✨

Benedek Fanni vagyok, közigazgatás-program/rendezvény-és utazásszervező. Pilates oktató. Egy örökmozgó egyéves anyukája, aki folyton azon tűnődik, hogy gyermeke nem tud nyugton maradni, mikor ő maga sem…
Mielőtt a kisfiunk megszületett, kis túlzással minden hónapra jutott egy kiruccanás, hol közelebbre – Olaszország pl. abszolút favorit – hol távolabbra – Ázsia a másik nagy kedvenc. Mikor kiderült, hogy várandós vagyok egy utazási irodában dolgoztam és épp kezdtem volna pilates órákat tartani, de így úgy döntöttem, kihasználom ezt a kis időt, amíg férjemmel csak ketten vagyunk és inkább elutaztunk a Fülöp-szigetekre, mondván, most egy darabig úgysem megyünk…de karácsony előtt már nem bírtunk magunkkal, és a szürke melankólia helyett a napsütötte Marbellát választottuk, ahol megmutattuk a 3 hónapos kisfiunknak az égősorral díszített narancsfákat. Gondoltuk ez jó bemelegítés lesz, mielőtt visszatérünk majd a szeretett ázsiai kontinensre pár hónapra rá. Mert a torna és a szappanfőzés mellett engem az utazás (és az azzal járó szervezkedés ❤️‍🔥) kapcsol ki – vagyis sokkal inkább be – igazán!

Hogyan élted meg az anyává válás első évét?
Mi jelentette a legnagyobb kihívást ebben az időszakban – és mi volt benne a legnagyobb ajándék számodra? 💛

Én abszolute pozitívan, nem gondoltam, holy ez az anyukaság ennyire “jó buli” lesz, sőt, kicsit tartottam is tőle, hogyan tudok majd helyt állni de most már nagyon testhezálló szerepnek érzem és imádok anyuka lenni. Emellett fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nekem is voltak és vannak is nehézségeim, leginkább talán az, hogy egy igazi matricababám van, aki ráadásul egy óriási cicista és ez lényegében pótolhatatlanná tesz, ami azért megterhelő. Aztán ezt is sikerült más perspektívába helyezni, így most már inkább ajándékként fogom fel ezt is, mert tudom, semmi nem tart örökké és eljön az idő, amikor már nem lesz rám szüksége.

Van olyan része ennek az időszaknak, amit mások talán nem látnak kívülről, de neked fontos lenne, hogy tudják? 🌈

Kisfiam egy szivárványbaba, akit egy karib-tengeri hajóútról hoztunk haza magunkkal. Ott szinte nem telt el nap, hogy ne láttam volna szivárványt. Véletlenek márpedig nincsenek.

Hogyan próbálsz egyensúlyt találni az anyaság és a saját szükségleteid között?
Például a töltődés, mozgás, egy kis „énidő”? Van olyan napi rutinod, szokásod, ami segít ebben? 🌿

Ebben igyekszem nagyon tudatos lenni, mert nagyon is fontos volt számomra a test és az elme egyensúlya. Vallom, hogy adni csak az tud, akinek van mit. A mozgás fontos szerepet játszik az életemben, nem telik el nap, hogyha más nem is, legalább egy séta bele ne férjen. A másik, az a takarítás, imádok nyugiban takarítani és ha rend van körülöttem, úgy érzem, belül is rendben vagyok. Szeretek kézműveskedni is, ezt így most ritkábban, de azért igyekszem beilleszteni az életembe, most pl. a kisfiam szülinapjára készült ez + az, de mindig akad van valami alkalom amire lehet alkotni. És hát ahogy a bemutatkozóban írtam, az utazások tervezgetése, aztán megszervezése, majd az utánkövetés (mert nem csak posztolni szeretek róla, de ilyen old-school fotóalbumokat is gyártok mindig).

A közösségi média sokszor csak egy szeletét mutatja az életünknek.
Mi az, amit kevesebben látnak nálad, de szerinted fontos része a valóságotoknak? 📷

A férjem nem szeret szerepelni, pedig a mindennapokban ő az egyetlen és legnagyobb segítségem – sőt, nem is segítség, hanem teljes értékű szülőTÁRS.

Vannak olyan „anyabarát” eszközök vagy trükkök, amik hatalmas segítséget jelentenek neked a hétköznapokban? 🍼

A hordozó (nekünk volt/van minden: rugalmas Close Caboo, meitai, szövött karikás, csatos, csípőhordozó) tényleg lifesaver a FOMO anyuka + matricababa párosoknak.

Számomra “ultimate lifehack” még a karabiner! Ennek külön bejegyzést is szenteltem már, annyira jó!

Mybaby app nagyon sokat segített, amíg monitoroztam a kisbabámat.

A NoseFrida orrszívó is rendkívül hasznos, itthon és útközben egyaránt, enélkül sehova sem indulunk el és legtöbbször ettől komolyabb eszköz bevetésére nincs is szükségünk.

Oh, és hát az IKEA-s nyuszis lámpa, ez jön velünk mindenhova, mint éjjeli fény és mint játék is nagyszerűen funkcionál – nem is értem, eddig hogy tudtam élni nélküle.

Van olyan dolog, amit senki nem mondott el neked az anyává válás előtt – pedig jó lett volna hallani? 🤱

Igen, a szoptatásról – a kórházból jól le is csesztem minden női családtagot hogy miért nem mondták, hogy mennyire nehéz és fájdalmas tud lenni a kezdeti időszakban. Azzal együtt, hogy ma már imádom és őszintén úgy gondolom hogy ez a világ egyik legcsodálatosabb dolga. És mondom ezt úgy, hogy én maximálisan ezt akartam, meg sem fordult a fejemben más táplálási forma és tényleg nagyon hálás vagyok hogy sikerült is.

Miben változtál meg leginkább mióta anya lettél – és miben maradtál teljesen ugyanaz? 🌸

Úgy vélem, hogy egy gyermek születésével egy anya is születik, így soha nem leszek már ugyan az az ember, aki előtte voltam. És így van ez jól, nem is hajkurászom a korábbi önmagamat, mert úgy érzem, általa sokkal jobb ember lettem: türelmesebb, figyelmesebb, megfontoltabb és erősebb.

Van olyan gondolat, történet, érzés, amiről még nem kérdeztelek, de szívesen mesélnél róla? 💬

Talán a közösség megtartó erejét emelném még ki, és engedjétek meg, hogy személyes példámmal illusztráljam is. Jómagam fizikailag és mentálisan is elég komolyan készültem a szülésre, így részt vettem egy több hónapos szülésfelkészítő programban is (ha lehet “reklámozni”, akkor a La Matriarcha mentorprogramban) ahol egy nagyon szuper kis csapat jött össze hasonló szemléletũ, nagyon intelligens nőkből – akik közül páran rendszeresen össze is járunk, kvázi mint egy mamakör. Szerintem ez az egyik legnagyobb segítség anyukaként a hétköznapokban, hogy van kivel eszmecserét folytatni kakis pelusokról és koszmós fejbőrökről is!

Ha egyetlen mondatot, érzést vagy tanácsot átadhatnál más anyáknak, akik most lépnek az anyaság útjára – mi lenne az? 🌟

Elmúlik. A rossz is és a jó is, úgyhogy tessék megélni mindent a maga idejében. Ja, igen, a közhelyek nagy része sajnos igaz… 🙃

Ha szívesen követnéd tovább Fanni útját, és bepillantanál a mindennapjaikba – az utazásokba, a matricababa közelségébe és az apró alkotásokba – akkor nézz be hozzá az Instagramon:

👉 @benedek_ph