„Olyan nincs, hogy egyszerre nézzen ki jól az anyuka, a gyerek és a lakás” – Zsófi története

Szia Zsófi! Mesélnél egy kicsit magadról?

Ki vagy te a mindennapokban? Mivel foglalkozol, mi tölt fel, mi az, ami igazán te vagy?

Zsófi vagyok, 3 kisgyermek anyukája, feleség, gyógytornász és szenvedélyes utazó. Már a gyerekek előtt is szerettem a természetben lenni, új helyeket felfedezni. Ez az érkezésükkel nem elmúlt, hanem felerősödött. Amikor útra kelünk, becsukom magam mögött az ajtót, tudom, hogy a mosás, a felfordulás, az ezer teendő megvár. Ilyenkor jobban tudok jelen lenni az adott pillanatban, minőségi időt és figyelmet adni nekik, miközben én is töltődöm.

Háromgyerekes anyaként hogyan néznek ki a hétköznapjaitok?

Mi segít abban, hogy a rendszer működjön – akár káoszban is?

Év közben a két nagyobb gyerek már oviban van, ilyenkor kettesben vagyunk a legkisebbel. Szeretem ezeket a nyugis délelőttöket. Általában több napra előre főzök, sokszor fagyasztóba is teszek ételt, hogy legyenek napok, amikor kint lehetünk egész délelőtt.
Amikor pedig hazahozzuk a ‘nagyokat’, onnantól elszabadul a káosz – mindent el kell mesélni, ki kell adni az oviban felgyülemlett feszültséget…
Hétvégente pedig szinte mindig kimozdulunk, kirándulunk, biciklizünk. Bevallom, nekem nagyon kell, hogy kicsit elhagyjam ilyenkor a lakást, és hétfőn újult erővel csapok bele a véget nem érő feladatokba.

Sok anyuka lehet kíváncsi: hogyan tudsz ennyi mindent csinálni egyszerre?

Online jelenlét, utazás, gyerekek – van valami titkos idő- vagy energiamenedzsment eszközöd? 😀

Sajnos nincs időnyerőm vagy bármi egyéb titkos segítségem, pedig jól jönne. 😃
A délutáni alvó időben szoktam elintézni mindent, amit telefonon el lehet: bevásárlás, videóvágás, posztok, sztorik, levelekre válaszok stb.
Emellett fontos kiemelnem a férjem is: 8 órában dolgozik, de amikor ez letelik, akkor egyértelműen mi vagyunk neki a top prioritás. Nem csak „besegít” a gyerekek mellett, hanem teljes értékű, kompetens apa és társ.

Mi az, amit az utazások tanítanak neked?

És mi az, amit a gyerekeid tanítanak neked magadról az utak során?

A sor hosszú, talán egy dolgot emelnék most ki:
A gyerekek előtt sokszor teljesítménykényszerrel indultam útnak – meg kell nézni ezt a 13 látnivalót, fel kell mászni erre a hegyre stb.
Ezt a gyerekek érkezésével fokozatosan elengedtem. Ma már sokkal inkább azon van a hangsúly egy-egy helyen, hogy elidőzzünk, átérezzük a hangulatot, felfedezzük az apró kis csodákat is. Ebben az utóbbiban a gyerekek a legjobb tanítómesterek. Megmutatják, hogy lelassulni érdemes.

Hogyan éled meg az anyaságot 3 gyermek mellett?

Mi jelenti a legnagyobb kihívást ebben az időszakban – és mi benne a legnagyobb ajándék számodra?

A legnagyobb ajándék a férjem, látni Őt apaként. Fantasztikus apaként.
A másik, amiért nagyon hálás vagyok, az a „falum”. Anyukámra és anyósomra is bármikor számíthatok.

A legnehezebb számomra az, hogy a feladatoknak soha nincs vége, 0–24 szükség lehet rám. Nem olyan, mint a korábbi kórházi munkám, ahonnan kisétáltam a munkaidő lejártával, hogy aztán másnap reggelig ne is foglalkozzak vele.

Volt olyan időszak az anyaságban, amikor azt érezted: „egy kicsit elvesztettem önmagam”?

Ha igen, mi segített visszatalálni?

Igen, volt. Számomra a legnehezebb időszak az volt, amikor az első gyerekkel voltam otthon. Sok dologra rágörcsöltem, háttérbe szorítottam a saját testi-lelki igényeim. Nem találtam a helyem ebben az új ritmusban és szerepben.
Egy ponton úgy éreztem, nem találok kiutat a negatív spirálból, pszichológushoz fordultam. Rengeteget segített a vele való közös munka.
Ahogy a lányok érkeztek, a feladat több lett, de lelkileg mégis sokkal könnyebbnek élem meg az anyaságot.

Hogyan próbálsz egyensúlyt találni az anyaság és a saját szükségleteid között?

Van olyan napi rutinod, szokásod, ami segít ebben?

Van, amit el kell engedni, mert az idő véges. Van egy mondás, miszerint olyan nincs, hogy egyszerre nézzen ki jól az anyuka, a gyerek és a lakás is. Van benne valami.

A közösségi média sokszor csak egy szeletét mutatja az életünknek.

Mi az, amit kevesebben látnak nálad, de szerinted fontos része a valóságotoknak?

Igen, a profilomon az életünknek egy kis szeletét, az utazásainkat mutatom meg. Ha csak ezt látja valaki, talán úgy is tűnhet, mintha ebből állna csak minden napunk, de ez közel sincs így.
Nagyon szeretem a gyógytornász hivatásomat is – mindig hatalmas öröm, ha a közös munka során valaki megszabadul a fájdalmaitól vagy épp újrakezdhet egy régi kedves sportot.

Miben változtál meg leginkább, mióta anya lettél – és miben maradtál teljesen ugyanaz az ember?

Szerintem semmiben nem maradtam teljesen ugyanaz az ember, és ez így van jól. 🙂
Egész máshogy látom a világot, máshogy érintenek meg a körülöttem lévők problémái. Régen elég fekete-fehérben láttam a dolgokat, ma már árnyaltabban és empatikusabban.

Ha egyetlen mondatot, érzést vagy tanácsot átadhatnál más anyáknak, akik most lépnek az anyaság útjára – mi lenne az?

Jól csinálod!
Egyik nehézség sem marad örökre, még ha egy örökkévalóságnak is tűnik, amikor benne vagyunk.

Ha szívesen követnéd tovább Zsófi kalandjait, és bepillantanál a mindennapjaikba – a káoszba, a nevetésbe és a felfedezésekbe – akkor nézz be hozzá az Instagramon:
👉 @sophies_travelingfamily